A 2. Magyar Hadsereg tragédiája
2014. január 12-én, vasárnap lehajtott fejjel, összeszorult szívvel a magyar hadtörténelem legtöbb áldozatot követelő vereségére, az 1943. január 12-én indult, s végül a 2. magyar hadsereg összeomlásához vezető szovjet támadássorozat tragikus végkifejletére emlékeztünk. Egyesületünk és az önkormányzat szervezésében megvalósuló rendezvény a pápai Református templomban istentisztelettel kezdődött, ahol a szép számban megjelenteket dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, kormánymegbízott köszöntötte.
Ezt követően az összegyűltek gyalog, emlékmenetben sétáltak át az Esterházy úton található II. világháborús emlékműhöz, ahol folytatódott az emlékezés. Kincses László szavalatát követően Bolla Kálmán, a Pápai Huszáregyesület elnöke mondott beszédet. Mint fogalmazott, pontosan 71 évvel ezelőtt, 1943. január 12-e reggelén még nem sejtette a Don folyó védelmét ellátó magyar királyi II. honvéd hadsereg közel 200.000 katonája, hogy hamarosan a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája, a magyar hadtörténet legnagyobb veresége következik be, és ennek részesévé válik. Emlékezzünk az elesettekre, a sebesültekre, a szovjet hadifogoly táborokban sínylődőkre és az épen hazajöttekre is, akik rettenetes emlékeket hordozva éltek le egy életet. A II. világháborús katasztrófa emlékére rendezett programon részt vett még Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Áldozó Tamás polgármester, Unger Tamás alpolgármester, Rádi Róbert kabinetvezető, Frank Rombouts ezredes, a Nehéz Légiszállító Ezred parancsnoka, Magasy Zsolt alezredes, az MH Pápa Bázisrepülőtér parancsnokhelyettese és Pápa Város Képviselő-testületének tagjai. A beszédet követően az emlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit a II. világháborús emlékműnél, majd a Szózat közös eléneklése után mécsesgyújtással rótták le tiszteletüket a hősök emléke előtt.
Hagyományőrző bemutató a Szivárvány ovisoknak
2014. március 13-án, csütörtökön eltátott szájak, csodálkozó tekintetek követték huszárjaink bevonulását a Pápai Városi Óvodák Szivárvány Óvodájában. Közelgő nemzeti ünnepünk kapcsán emlékeztek az óvodások az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, nemzeti jelképeinkről.
Az óvodapedagógusok minden évben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az évfordulón, március 15-éhez közeledve a nemzeti ünnepre hangolják a gyerekeket, és a kicsik ízelítőt kapjanak a huszárhagyományokból, a magyar történelem e jelentős időszakáról, mindezt természetesen életkori sajátosságaik figyelembe vételével, az ő nyelvükön, játékos formában. Egyesületünk nagy örömmel tettek eleget a felkérésnek, mindig szívesen tartanak előadást, bemutatót legyen szó akár gyermekekről, akár felnőttekről. Fontos célként határoztuk meg a felnövekvő generációk hazaszeretetre, hagyományőrzésre nevelését, hogy a fiatalok minél szélesebb köre ismerje meg a huszárság hagyományait, múltját és a magyar történelem jelentős eseményeit. A bemutató keretében a kicsik találkozhattak a huszárokkal, megismerhették a pápai 7. Honvéd Huszárezred egyenruháját, felszerelését, fegyvereit és a huszárélet hétköznapjainak jellemzőit. A gyerekek igazán élvezték a történelmi bemutatót. Kézbe foghatták a kardot és a zászlót, felpróbálhatták a huszárcsákót, és még a korabeli tánclépésekkel is megismerkedhettek. Óriási élményt jelentett a gyerekek számára, amikor a hagyományőrző lovasok bemutatták a lovak jármódjait és még egy csatajelenetet imitáltak az ovisok örömére.
Huszárjaink a Csókai Óvodában
2014. március 14-én, pénteken, a közelgő nemzeti ünnep alkalmából két huszárunk a Csókai óvodába látogatott el. A gyerekek nagyon örültek a huszároknak, akik lovakkal érkeztek, hogy toborzásra invitálják az apróságokat.
Az intézményben már egész héten készültek a március 15-ei ünnepségre. Minden csoport feldíszítette a termét, a gyerekek csákókat, pártákat, kokárdát, zászlót és kardot készítettek, de tanultak mondókákat, indulókat is. A projekt célja a magyarságunk erősítése a korabeli életmód és katonaszokások megismerésével. Így az óvoda kisgyermekei megismerhették a korabeli viseleteket, a szokásokat, képet kaphattak a katonaélet szépségéről. A huszárok látogatásuk során toboroztak is, melyre minden óvodás lelkesen jelentkezett és aláírta a sorozó bizonyítványt. A tartalmas program során a gyerekek igazi képet kapta a huszáréletről és a korabeli öltözékről.
Tóth Kálmán huszár zászlós kitüntetése
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett emlékünnepség előtt a Jókai utcán sorakoztak fel huszárjaink. A megemlékezés előtti percekben Varga Sándor hagyományőrző huszár főhadnagy, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség parancsőrtisztje Tóth Kálmánnak a magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség lovagkeresztjét adományozta.
Tóth Kálmán hagyományőrző huszár zászlós egyesületünk alapító tagja. Eleinte titkárként, majd alelnökként vett részt az egyesület munkájában, fejtette, s fejti ki ma is lelkiismeretes, fáradhatatlan tevékenységét. Ő volt a pápai Történelmi Játékok és Történelmi Napok megálmodója, főszervezője, de számos hazai és külföldi rendezvény résztvevője is. Tóth Kálmán személye és tevékenysége nem ismeretlen a pápaiak előtt, hiszen számos, a katonai hagyományőrzéshez kötődő kezdeményezés, rendezvény, és több egyesület irányítása fűződik nevéhez. Tóth Kálmán az elismerést nagy örömmel vette át. Több mint két évtizede kötelezte el magát a hagyományőrzés terén, de a magyar történelem, a természet és a néprajz iránti nagyfokú érdeklődését a család alapozta meg – mondta el a kitüntett. Tóth Kálmán lelkesedése nem szűnik, az elismerés pedig további motivációt és erőt ad a megkezdett úton: a jövőben is őrizni, ápolni hagyományainkat, s átörökíteni a következő generációk számára.
Szalmakokárda és huszárcsákó
48-as játszóházba várták a kisgyermekes családokat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség után. A programnak a Kékfestő Múzeum adott otthont, ahol a foglalkoztató szoba és a gyönyörű szőtteseket bemutató kiállításnak helyet adó terem zsúfolásig telt érdeklődőkkel.
A Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ által szervezett programban a Kékfestő Múzeum munkatársai és egyesületünk tagjai is közreműködtek. A gyermekek a Bakonyalja Népművészeti Egyesület tagjának segítségével szalmából font kokárdát készíthettek, emellett papír huszárló, huszárcsákó, nemzeti színű zászló, a kislányoknak pedig párta készült az asztaloknál. A múzeum munkatársai segítségével kékfestő mintákat nyomhattak az apróságok, a mesesarokban pedig a magyar történelem jeles eseményeihez, köztük a 48-as forradalom korához kapcsolódó meséket, mondákat hallgathattak, amihez aztán rajzokat készíthettek, színezhettek. Egyesületünk különleges bemutatóval készült a programra, a forradalom korának katonai viseletét és fegyvereit mutattuk be, az érdeklődők pedig magukra ölthették az egyenruhákat, hogy aztán ebben fényképezkedjenek. A fegyverek közül a lovassági szabját, a gyalogsági szuronyos puskát, a tiszti kovácspisztolyt és a Damjanich szabját vehették kezükbe az érdeklődő gyerekek és felnőttek.
Lovasmajális 2014.
2014. május 9-10-11. Három nap a lovashagyományok és a lovassportok jegyében. A Pápa Város Önkormányzata támogatásával megvalósult Lovasmajálist a Pápa város 800 éves évfordulójának tiszteletére összeállított ünnepségsorozatba is beillesztették. A rendezvényen egyesületünk is képviseltette magát.
Az érdeklődőkkel az egyes történelmi korok magyar katonáinak, huszárjainak, főként a Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred egyenruháit, fegyvereit, lovas felszereléseit ismertettük meg. Szeretnénk, ha a fiatalok minél szélesebb köre ismerné meg a huszárság hagyományait, múltját és a magyar történelem jelentős eseményeit. A Lovasmajális programjainak kiemelt eleme volt a történelmi bemutató. Ezúttal a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulója kapcsán a huszárhagyományok elevenedtek meg az érdeklődők előtt. A huszár karusszel a lovak csodaszép, lendületes mozgását, fegyelmezettségüket és engedelmességüket mutatta be Vígh Attila hő. zászlós vezetésével. Ugyancsak a gyakorlótéren végzett tevékenységeket mutatta be az a történelmi összeállítás is, amelyben tagjaink vettek részt. Az I világháború idején alkalmazott lovas alaki kiképzés alapján mutattuk be, miként vonták be az újoncokat a kiképzésbe, s milyen gyakorlatokat kellett végrahajtaniuk.
Emlékezés a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulójára
A Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred történetén keresztül, koszorúzással és kiállítással emlékezett Pápa Város Önkormányzata és egyesületünk a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulójára. A magyar hősök napjának előestéjén szervezett emlékünnepségre sokan összegyűltek a Fő téren, ahol huszár és gyalogos díszőrség emlékeztetett a tragikus sorsú alakulatra.
Pápa Város Fúvószenekara térzenével toborozta az emlékezőket a Fő tér nyugati oldalára, majd a Himnusz hangjait követően Kincses László Gyóni Géza Halkabban című versével idézte meg a hősök emlékét. A rendezvényen katonadallal működött közre Kossuth Gergő, majd Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondott emlékbeszédet. Kövér László úgy fogalmazott, emlékeznünk kell mindazokra, akik az ezred kötelékében harcoltak, megsebesültek, fogságot szenvedtek és az életüket adták a hazáért. Akik története nem valaki másé, hanem a miénk: a magyar családoké, hiszen mindaz, ami azokban a rettenetes években történt velük a háború miatt, kihatott a mi életünkre is. Az Országgyűlés elnöke szólt a huszár erényeiről: a kitartásról, a hazaszeretetről, az önfeláldozásról és a bajtársiasságról, majd kiemelte, a gorodoki lovasroham és a rettenetes satanowi éj kavarodása utáni nap már egy másik huszárezredre virradt. Egyszer s mindenkorra véget értek a békeévek, s a pápaiaknak is megkezdődött a világháborúk évszázada. A beszédet követően az emlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit Gróf Lubienski János huszár altábornagy, az ezred volt parancsnoka emléktáblájánál, majd megtekintették a Fellner udvarban nyílt történelmi kiállítást. A „Volt egyszer egy huszárezred” címmel összeállított tárlat korabeli dokumentumok, fényképek, egyenruhák, fegyverek és felszerelések bemutatásával követi végig az ezred történetét, életét. A kiállítóhely bejárata mellett elhelyezett emléktáblán a pápai hősök névsora olvasható.
Nemzeti összetartozás napja: Június 4.
2014. június 4-én népdalok köszöntötték az emlékezőket a Millenniumi Emlékparkban, a Pápa Város Önkormányzata által a nemzeti összetartozás napja, a trianoni emléknap alkalmából szervezett emlékünnepségen. A Himnusz hangjai, majd Kincses László szavalata után Bocskay László önkormányzati képviselő mondott emlékbeszédet.
Bocskay László meghatározó tragédiának nevezte a trianoni békediktátum következményeit. Elmondta, június negyedike az a nap, amikor országunk területének 2/3-át elcsatolták – 282.000 négyzetkilométerből mindössze 93.000 maradt –, amikor az összes arany-, ezüst-, réz-, vas-, szén- és sóbányát, valamint földgázlelőhelyünk nagy részét, az erdők 88%-át, a közutak, vasutak, ipari üzemek csaknem felét elveszítettük, amikor hadseregünket létszámban és fegyverzetben az ellehetetlenülés szintjére csökkentették, és ez az a nap, amikor a magyarság 1/3-a – 3.300.000 ember – az új határokon kívül rekedt. A 2010-ben alakult új Országgyűlés az elsők között fogadta el a nemzeti összetartozás napjáról szóló jogszabályt, s ezzel kinyilvánította, hogy „a többi állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme” - hangzott el a rendezvényen. Az ünnepi műsorban katonadalok és a különböző generációk körtánca idézte meg a kor szellemiségét. Az összeállításban közreműködött a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ Vadvirág néptáncegyüttese, a Honvéd Bajtársi Klub kórusa, a Pápai Nyugdíjas Egyesület és a Pápai Református Kollégium Tánc-Lánc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A műsort követően az emlékezők közösen keresték fel az Országzászló emlékművet, ahol a koszorúk elhelyezése után a Szózat hangjaival zárult az emlékünnepség.
Újra életre kelt a történelem
2014. augusztus 16-án, szombaton egyesületünk és a hozzájuk csatlakozó hagyományőrző csapatok népesítették be a várkerti parkoló melletti füves területet, megidézve a Nagy Háború korát. Egyesületünk nem is találhatott volna méltóbb évfordulót a Történelmi Játékokhoz való visszatérésre, mint az I. világháború kitörésének centenáriumát.
A világégés kezdetének szomorú jubileuma és Pápa város tekintélyt parancsoló 800 éves múltja adta az idei hadijáték apropóját, mely a világháború megidézésével állított emléket az ütközetekben elesett hősöknek, s élő történelemóraként szolgált tanulságként minden korosztály számára. A hadijátéknak az az ütközet adott apropót, mely a gorodoki lovasroham fejezeteként vonult be az I. világháború hadtörténetébe. 100 évvel ezelőtt történt: 1914. augusztus 17-én a magyar lovasság Gorodoknál őrülten bátor, de eszeveszett rohamot hajtott végre. A rajtaütés alatt a lovashadosztály 24 tisztjét, 450 emberét, 650 lovát és szállító vonatának nagy részét elveszítette. A megtépázott ezred szinte megsemmisült. E rendkívül jelentős csata előkészületeit, a lovas és gyalogos kiképzéseket, az első világháborús tábori életet és természetesen az ütközetekben használt egyenruhákat, fegyverzetet, harcmodort mutatták be a résztvevők. A pápaiak mellett érkeztek hagyományőrzők Győrből, Sopronból, Szombathelyről és Budapestről is. A közel másfél órás produkcióban a közönség bepillantás nyert a huszárok mindennapjaiba. Szemtanúi lehettünk a bakaélet sokszor zord körülményeinek, láthattuk miként telt a huszár napja, ha nem a csatában vágtázott lovával az ágyúdörgés közepette, hogyan képezte lovát, milyen ruhát viselt, s milyen fegyverrel felszerelkezve nézett farkasszemet az ellenséggel.
7. Honvéd huszárezred tragédiájának 100 éves évfordulója
2014. augusztus 17-én, vasárnap koszorúzással és huszárparádéval emlékeztünk a 100 évvel ezelőtti híres lovasroham eseményeire, melyet a hetesek a gorodoki ütközetben hajtottak végre. Egyesületünk és Pápa Város Önkormányzata által szervezett Pápai Hősök Napja elnevezésű emlékezéssorozat – a hagyományok szerint – az Ejtőernyős emlékműnél kezdődött.
A megemlékezésen Töreki László, a Veterán Ejtőernyős Klub elnöke szólt a 70 évvel ezelőtti eseményekről, majd kiemelte, hősként kell emlékeznünk a világháborúban harcoló katonákra. A résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékmű lábánál, majd az emlékezéssorozat gróf Lubienski János altábornagy, a Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred parancsnokának Korvin utcai emléktáblájánál folytatódott. A programon a Pápai Huszáregyesület és a Pápai Történelmi Napok rendezvénysorozatához csatlakozó hagyományőrző csapatok lovasai álltak díszsorfalat. Az emlékező közösség főhajtással és a koszorúk elhelyezésével adózott a hősök emléke előtt. 11 órakor a Szent István úton, az I. és a II. világháború tiszteletére állított emlékműveknél folytatódott a megemlékezés. Kincses László Héjjas István: Hozzuk haza című versét szavalta, majd Szakály Sándor hadtörténész mondott emlékbeszédet. A szónok kitért a pápai huszárok 100 évvel ezelőtti látványos, de eszeveszett lovasrohamára, majd szólt az ütközetet megörökítő emlékszoborról. A Szent István úton álló I. világháborús emlékművet Manno Miltiades készítette, aki maga is huszártisztként szolgált a háborúban. A Lovasiskolában bajtársi találkozóval folytatódott a Pápai Hősök Napja, ahol Áldozó Tamás köszöntötte a második világháborút megjárt veteránokat. A polgármester gratulált a Pápai Huszáregyesületnek a szombati hadijátékban nyújtott színvonalas teljesítményéért és a mai méltóságteljes megemlékezés lebonyolításáért. A városvezető hozzátette, bízik benne, hogy a huszáregyesület a jövőben is éppen olyan példaértékű hagyományőrző közössége lesz a városnak, mint amilyen az eddigi években volt.
Emléktúra a 7. Honvéd Huszárezred tiszteletére
A Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred törzse és két százada 1884. október 8-án, délelőtt 11 órakor vonult be a Veszprémi út és Jókai utca vonalán Hubert Andor alezredes vezetésével Pápára. A város lakossága - a tarack lövésekkel adott jelre - nagy számban sietett a huszárok elé, és mindenütt élénk éljenzéssel üdvözölték őket.
A Református Kollégium előtt az egész tanulóifjúság összesereglett és lelkes ovációval fogadta a honvédhuszárokat. A bevonuló ezred a Városháza előtt megállt, ahol Nagy Boldizsár városi főjegyző, volt '48-as honvéd hadnagy mondott üdvözlő beszédet. Így szólnak a városi krónikák 1884-ből. A történelem megelevenedni látszott ma délelőtt, hiszen - tisztelegve elődei előtt - a Pápai Huszáregyesület 10 lovasa szinte minden mozzanatában felidézte a korabeli eseményeket. A vállalkozó szellemű és kitartó hagyományőrzők tegnap lóra pattantak, s korabeli felszereléssel, hiteles egyenruhában Veszprémből, Jutaspusztáról lovagoltak át Pápára, s küzdötték le a közel 60 kilométert lóháton. Bár ma délelőtt nem a refis diákok fogadták a huszárokat, mégsem maradt el a lelkes éljenzés, hiszen két óvoda apróságai csodálták a lovasokat a Március 15. téren, emellett csodálkozó tekintetek követték a hagyományőrzők minden lépését. A nagymúltú egyesület lovasai Bolla Kálmán hagyományőrző huszár őrnagy vezetésével világháborús katonadalokat énekelve érkeztek meg a Városháza elé, ahol Áldozó Tamás, Pápa polgármestere fogadta a pápai huszárezred tisztelőit. A városvezető kiemelte, bár a 7. Honvéd Huszárezred az 1914. augusztus 17-i, gorodoki küzdelemben csaknem megsemmisült, az első világháborúig Pápán eltöltött harminc év olyan mély nyomot hagyott a város történelmében, életében, amely Pápa hagyományaiban a mai napig él és hat. A Pápai Huszáregyesület tagjai és a polgármester közösen keresték fel a Huszár lakótelepen, a Helyőrségi Művelődési Ház falán emeltetett emléktáblát, mely a városrészen állomásozó alakulatok sorát őrzi. A megjelentek koszorúval tisztelegtek az alakulatok emléke előtt.
Megemlékezés a Limanowánál elesett huszárokra
2014. december 7-én, vasárnap a limanowai csata 100 éves évfordulója tiszteletére rendezett emlékünnepségen vettünk részt Sopronban. A megemlékezés szentmisével kezdődött, amelyet a Domonkos templomban celebráltak.
Ezután a megemlékezők átvonultak a Deák térre, ahol emléktábla avatására került sor, a Sopronban állomásozó volt cs. és kir. Nádasdy huszárezred és az I. világháború során elesett tisztek és huszárok emlékére. Az ezred 1914. december 11-én Lengyelországban, Limanowánál önfeláldozó küzdelemben, hősies magatartással – a cs. és kir. 10. lovashadosztály többi huszárezredével együtt – akadályozta meg az orosz alakulatok áttörését a magyar királyság területére. Az eseményen a megemlékezés gondolatait öntötte szavakba dr. Fodor Tamás Sopron város polgármestere és Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az emlékezés pillanatait talán még színvonalasabbá tette a hagyományőrző egyesületek részvétele, akik az ország több pontjáról érkeztek. Az emléktábla avatást főhajtás és a koszorúk elhelyezése zárta.
