Nemzeti tragédia - Don-kanyar 1943
2017. január 8-án, vasárnap a doni áttörés 74. évfordulója alkalmából városi főhajtást tartottak Pápa Város Önkormányzata és a Pápai Huszár Egyesület szervezésében az Esterházy út és a Szent István út sarkánál lévő második világháborús emlékműnél. A megemlékezésen Köntös László, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója osztotta meg gondolatait a szép számban egybegyűltekkel.
Mint mondta, a mostani alkalommal a magyar hadtörténet egyik legnagyobb tragédiája előtt hajtunk fejet, amit a doni áttörés néven őrzött meg a történelmi emlékezet. 1943. január 12-én a Vörös Hadsereg a Don-kanyarnál megkezdte támadását a Magyar Királyi II. Honvéd Hadsereg állásai ellen. Mint ismeretes, a magyar hadsereg haditechnikai felszereltsége messze elmaradt a kívánatos színvonaltól, s az utánpótlás sem érkezett meg. Ráadásul a megvédendő arcvonal mintegy kétszáz kilométeres hosszúsága nem tette lehetővé egy mély és erős magyar védővonal kiépítését. Noha katonáink hősiesen harcoltak, az elégtelen feltételek mellett sok helyen nem tudták tartani a védővonalat, a szovjet csapatok több helyen is áttörtek s a magyar csapategységek hátába kerültek. Ráadásul a mínusz negyven Celsius-fokos irtózatos hideg is nehezítette az ellenállást. Az elégtelen feltételek miatt e szomorú eseménynek a magyar hadtörténet egyik legnagyobb tragédiája lett a következménye. Odaveszett mintegy 100-120 ezer magyar ember, hősi halált halva a magyar hazáért. Azért a magyar hazáért, amelynek mindig nagyhatalmak árnyékában kellett megpróbálnia érvényesítenie érdekeit. Nem véletlen, hogy történelmi emlékezetünk tele van hősies küzdelmekkel és tragédiákkal – mondta. – Talán, akik kevésbé ismerik a magyar történelmet, megkérdezhetik, ezek a magyarok miért tartják még ma is fontosnak, hogy nemzeti tragédiáikra is emlékezzenek. Nekik azt válaszolnám, azért, mert nekünk sokáig még gyászolni sem volt jogunk. Adassék meg nekünk a gyász joga. Nem mintha ebben lelnénk örömünket, hanem, mert élni szeretnénk – fogalmazott a szónok. Köntös László végezetül megjegyezte, fontos az emlékezés, mert amíg vannak közös emlékeink, addig tudjuk, hogy kik vagyunk mi, magyarok. A szónok beszélt az Esterházy út és a Szent István út sarkánál található, eredetileg Az imádkozók nevet viselő szoborról is, amit sokan a Sirató asszonyok néven emlegetnek. Megtudtuk, a szobrot 1998-ban avatták fel közadakozásból, illetve a pápai önkormányzat támogatásából. A művet Sidló Ferenc alkotta meg még 1936-ban, az eredetije pedig ma a Magyar Nemzeti Galériában található, ezt öntötte újra Szili István bronzöntő. – A Sirató asszonyok elnevezés számomra sokkal kifejezőbb. Nem tudhatjuk, mi járt az alkotó, Sidló Ferenc fejében, amikor ezt a három asszonyt megkomponálta, de lehetetlen nem látni benne az utalást arra a bibliai leírásra, melyben Márk evangéliuma szerint három asszony siratta a nagypénteken keresztre feszített, önmagát feláldozó Jézus Krisztust – mutatott rá Köntös László. A városi megemlékezésen közreműködött Kossuth Gergely és az MH Pápa Bázisrepülőtér. A tiszteletteljes főhajtás koszorúzással, majd gyertyagyújtással ért véget.
Projekthét a világháborúkról az Acsádyban
2017. január 27-én a Pápai Szakképzési Centrum Acsády Ignác Szakképző Iskolája első ízben szervezte meg azt a történelmi témájú kiállítást, amely Megemlékezés a világháborúk és a Don-kanyar hősi áldozatairól címet viseli. Az iskola szeretné hagyománnyá tenni, hogy egy-egy jeles évforduló kapcsán megemlékezzenek szűkebb pátriánk eseményeiről, résztvevőiről, hőseiről.
A gazdag anyagból összeállított kiállítást ma délután nyitották meg az iskola klubhelyiségében. A tárlaton rohamsisakok, egyenruhák, családi fotók, kitüntetések, kéziratok, visszaemlékezések és pengők segítik a visszaemlékezést. Györke-Horváth Tünde szervező, történelem szakos tanár, köszöntőjében elmondta, a 11. osztályban merült fel a tárlat ötlete, amikor történelem órán az I. világháborúkról tanultak. Ekkor gondolták úgy, hogy akinek van emléke otthonában a dédszülőktől, az ossza meg a diáktársaival, hozza el az iskolába. Nagy örömünkre annyi fotó, emléktárgy gyűlt össze, hogy úgy döntöttünk, hogy kiállítás formájában ezt bemutatjuk az egész iskola diákságának is. A projetkhét során hétfőn Dernóczi Attila nyugalmazott alezredes, a katonai alapismeretek tantárgy oktatója mutatja be a kiállított tárgyakat és fegyvereket. Kedden Lóky György, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Pápai Csoportjának elnöke tart előadást a háborúk idején használt pénznemekről, szerdán Jung József: „Családtörténet” című prezentációjában megismerkedhetnek egy sváb család sorsával, csütörtökön Varga Sándor hagyományőrző főhadnagy mesél az egyenruhák változásáról, míg a hetet Tóth Kálmán, a Pápai Huszár Egyesület tagjának érdekfeszítő előadása zárja majd a korabeli egyenruhákról.
Huszárok testközelben a Huszár óvodában
A Huszár lakótelepi Óvodába ma délelőtt a közelgő nemzeti ünnep alkalmából a Pápai Huszár Egyesület néhány tagja látogatott el..
A gyerekek nagyon örültek a lóháton érkező huszárnak és a nemzetőrnek. Laczkó Lászlóné tagóvoda-vezető elmondta, az óvoda elsődleges célja, hogy megemlékezzenek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, nemzeti jelképeinkről, természetesen a kicsik életkori sajátosságainak figyelembe vételével, az ő nyelvükön, játékos formában. Az intézményben már a múlt héten készültek a március 15-ei ünnepségre. Minden csoport feldíszítette a termét, katonást játszottak, a fiúk csákókat, kardot, míg a lányok pártákat, kokárdát, zászlót készítettek, de persze tanultak mondókákat, indulókat és verseket is, erősítve ezzel a magyarságtudatot és kötődésüket szülőföldjükhöz, Magyarországhoz. A tartalmas program során a gyerekek igazi képet kapta a huszáréletről, a korabeli öltözékről és fegyverekről. A látogatás végén együtt meneteltek, tisztelegtek és énekelték a szabadságharc jól ismert indulóit.
Játszóház a forradalom emlékére
A március 15-ei városi, megyei ünnepséghez kapcsolódva idén is ünnepi játszóházzal várta a kisgyermekes családokat a Kékfestő Múzeum és a Pápai Huszár Egyesület. Szerdán délelőtt origami technikával készült papírkokárdák és nemzeti színű virágok sokasága készült a múzeum foglalkoztató termében, lovas huszárokat és egyenruhába öltözött katonákat színeztek az apróságok a múzeumpedagógusok közreműködésével.
Egyesületünk hagyományőrzőinek bemutatója idén is nagy népszerűségnek örvendett. Szinte minden fiú érdeklődéssel tekintett a ruhákra, kiegészítőkre. Kicsik és még kisebbek vették magukra az egykori katonai viseletek mintájára készült darabokat és fogták kezükbe a puskákat, pisztolyokat, kardokat, hogy emlékül fotót készíthessenek róluk szüleik.-Tüzérségi és nemzetőr ruhákat hoztunk főként és a hozzá tartozó sapkákat. Azt látjuk, hogy a gyerekek örömmel bújnak bele a korabeli egyenruhákba – mondta Szűcs István. A hagyományőrző egyesület tagja a 48-as győri sorozókörzetből való császári egyenruhát viselte. Az öltözet posztóból készült, a mentén lévő sűrű gombozat és zsinórozás szinte páncélként védte viselőjét. A kakastollas huszárcsákónak szintén védelmi szerepe volt, nagy magassága a kardcsapásokat volt hivatott kivédeni, de a kard ellen védett a nyakban hordott sál is. A derékon hordott köstentyű díszövként szolgált, ezt a laktanyán kívül mindig viselték a huszárok. Szűcs István öltözetéhez egy szépen díszített lovaglónadrág tartozott, lábán pedig csizmát viselt sarkantyúval. Oldalán lovassági kard díszlett és tarsolyt is viselt. A bemutató egyik különleges darabja volt az 1848-ból való, eredeti kulacs, melyet egy gyűjtő bocsátott a bemutató rendelkezésére. Mint megtudtuk, a huszárok ebben vittek magukkal vizet a harcba, vagyis inkább bort, ami szükség esetén bátorságot adott a harcolóknak. A 48-as játszóház idén is sok családot vonzott, száznál több kisgyermek fordult meg az ünnep délelőttjén a Kékfestő Múzeumban.
Együtt tisztelgett a város és a megye 1848 hősei előtt
Pápa Város Önkormányzata és a Veszprém Megyei Önkormányzat közös ünnepségen tisztelgett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt ma délelőtt a Március 15. téren. Az ünneplőket Pápa Város Fúvószenekara toborzózenével fogadta, a katonai díszalegység és a hagyományőrző lovas huszárok bevonulása után a Himnusz hangjaival kezdődött a tiszteletadás.
A 169 évvel ezelőtti országos és pápai eseményeket Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke idézte fel a megemlékezésre összegyűlt pápai polgárok előtt. Mint mondta, emlékeznünk és emlékeztetnünk kell a nemzeti egység nagy pillanatára. Kötelességünk megemlékezni ’48 hőseiről, arról a nagy nemzedékről, amely be tudta teljesíteni küldetését, és száz évvel vitte előre Magyarországot. Ez a teljesítmény, mérce mindenki számára, azóta is. A magyarság akkor már évtizedek óta vitatkozott arról, hogy merre tovább. Maradjon-e a régi berendezkedés, vagy nyissunk teret az új, modern eszméknek, és a világunkat azok szerint rendezzük be. Aztán ’48-ban szinte egy pillanat alatt eldőlt minden, néhány hét leforgása alatt a nemzet megszüntette a feudális kiváltságokat, felszabadította a jobbágyságot lerakta a polgári állami és társadalmi berendezkedés alapjait. A megemlékezés Föl hazám, föl nemzetem címmel zenés-táncos irodalmi összeállítással folytatódott. A dalokban, versekben a nemzeti öntudat fontossága, a magyarság megtartásának kötelessége jelent meg ékes szóval, tisztán csengő dallamokkal, népi hagyományainkat őrző táncokkal. A nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen adták át a Pápa Város Önkormányzata által alapított elismeréseket. A kitüntetetteket a katonai díszalegység díszsortűzzel köszöntötte, majd az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulóján tartott megemlékezés koszorúzással zárult, melyen pártok, hivatásos szervezetek, intézmények és civil közösségek helyezték el a tisztelet és emlékezés koszorúit a Március 15. téren álló szobrok előtt.
A hősök emlékére - Tapolca 2017.
Katonai, rendvédelmi és katasztrófavédelmi, harci jármű bemutatók, kézműves vásár szerepel az első alkalommal megrendezett Tapolcai Hősök Napja, Honvédelmi és Rendvédelmi Nap vasárnap délutánig tartó programjai között.
2017. május 2-án, vasárnap a hősökre emlékeztek hagyományőrző katonai tiszteletadással az amerikai, német, orosz, magyar emlékműveket magába foglaló II. Világháborús Katonai Emlékparkban és az I. Világháborús Katonai Parcellánál. Utána tábori misét tartottak a Hősök Napja tiszteletére a Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban. A misét Földi István esperes plébános, tábori lelkész celebrálta.Délben emléktáblát avattak a Városháza falán. A tábla az 1937-ben Tapolcára települt első állandó katonai szervezet a Magyar Királyi 3. honvéd nehézbombázó ezred emlékét örökíti meg. A táblát Gangler László ezredes a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér parancsnoka és Dobó Zoltán polgármester leplezte le. Az ezred történetét Hangodi László a Wass Albert Könyvtár és Múzeum főmuzeológusa foglalta össze szépen felépített beszédében.Természetesen ezen a napon is kora estig várták az érdeklődőket a Kisfaludy utcai kézműves vásárra, illetve az e napra tervezett színes programokra, bemutatókra.
Koszorúzás a nemzeti összetartozás napján
Az ország számos pontján tartottak ma megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Pápán az Országzászló emlékműnél várták az emlékezőket, ahol a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit. 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában azt a szerződést, amely alapján Magyarország elveszítette területének kétharmadát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A megemlékezés szerdán folytatódik 17 órától a Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színháztermében, ahol a Himnusz hangjait követően Faragó Annamária: Menaságra repülj… című dokumentumfilmjét tekinthetik meg az érdeklődők.
25 éves a Pápai Huszár Egyesület
25 évvel ezelőtt, 1992-ben alakult meg a Pápai Huszár Egyesület. Bedők János, Bolla Kálmán és Tóth Kálmán ötlete volt, hogy a rendszerváltás forgatagában valami újat kezdjenek, de valami olyat szerettek volna létrehozni, ami értéket képvisel. Mindegyiküknek volt kapcsolata a lovaglással, a történelem iránt fogékonyak voltak és a katonai hagyományok sem álltak távol tőlük. Céljuk a huszár- és lovas hagyományok ápolása volt s kiemelt feladatuknak tekintik azóta is a Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred emlékének megőrzését.
1992-ben huszonöt felnőtt tag, három kishuszár, hat pártoló tag alkotta az egyesületet, ma közel hetven tagja van a közösségnek. A katonai hagyományőrzőknél az eltelt időben több százan ragadtak fegyvert, ültek lóra, hogy számos rendezvényen képviseljék a huszárság, a magyar lovas- és gyalogos katona legnagyszerűbb tulajdonságait, számot adjanak virtusról, hazafiságról. A 25 éves jubileumot két napos rendezvénysorozattal ünnepelték. Pénteken a református gimnáziumban, az Alsóvárosi temetőben és a gannai Esterházy-mauzóleumban koszorúztak. Szombaton látványos menet indult a Lovasiskolából, majd a Bajvívó téren évszázadokon átívelő viseletbemutatót láthattak az érdeklődők. Az alkalmon dr. Áldozó Tamás polgármester megköszönte az egyesület munkáját: - A 25 éves Pápai Huszár Egyesület mindig jelen volt a városi rendezvényeken, ünnepeken, megemlékezéseken. Köszönjük szépen ezt a 25 éves elkötelezett, odaadó munkát, köszönjük szépen az ünnepeket, köszönjük szépen a bemutatókat és köszönjük szépen azt a példát, amit működésükkel a pápai fiataloknak mutattak - mondta dr. Áldozó Tamás. A jubiláló civil szervezet nevében Bedők János hagyományőrző huszár százados részletesen ismertette a Bajvívó téren felsorakozott hagyományőrző alakulatokat, melyek tagjai a fontosabb történelmi korszakok magyar katonai ruházatát, fegyverzetét, felszerelését viselték. A pápaiak mellett voltak itt többek közt soproni, győri, budapesti, váci, szombathelyi, tapolcai és Balaton-felvidéki hagyományőrzők is, hisz a házigazdák meghívták mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben segítették munkájukat. Vitéz Győrffy-Villám András, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta, hogy a pápai egy rendkívül jól szervezett, tevékeny csoport, melyet az ország legjobban működő egyesületei között tartanak számon. De ott volt a bemutatón Somogyi Győző festőművész is, aki a A Balaton-felvidéki Radetzky Huszár Egyesület tagja. Ez a közösség volt az, aki az induláskor sokat segített a pápaiaknak. A művész ma is szívesen emlékszik vissza a pápai huszártáborokban töltött napokra. A Pápai Huszár Egyesület az egykor Pápán állomásozó Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred emlékét méltón őrzi. Minden nagyobb bemutatójuk, bár különféle korszakokat elevenítettek fel, mindig kapcsolódtak helyi eseményekhez is. A 7. Honvéd Huszárezred 1884-1920-ig állomásozott Pápán. Az első világháború kitörésekor azonnal a frontra vezényelték őket, a fiatal katonák rögtön a nagy világégés közepén találták magukat. 1914. augusztus 17-én a gorodoki ütközetben a lovas huszárokat a géppuska sortűz fogadta. A huszárok hősiességéről még az orosz ellenfél is elismerően szólt, nem gondolták volna, hogy az egyenlőtlen küzdelembe ilyen bátran vetik magukat a magyar huszárok. A rajtaütés alatt a lovashadosztály 24 tisztjét, 450 emberét, 650 lovát és szállító vonatának nagy részét elveszítette. Az ezred szinte megsemmisült. A pápai hagyományőrzők nem csupán a népszerű történelmi játékaik és a megemlékezések alkalmával elevenítik fel dicső elődeik tetteit, hanem viseletük is az egykori hetes huszárok uniformisát idézi.A bemutatót követően a Pápai Hősök Napja programja Lubienski János huszár altábornagy Korvin utcai emléktáblájánál folytatódott koszorúzással, majd a menet átvonult az Esterházy úti világháborús emlékművekhez, a téti fúvósok diktálták a tempót. Pusztai Boglárka versmondását követően Ádám Barnabás, a Magyar Honvédség ezredese, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka mondott beszédet. - A magyar történelem vérrel íródott. Olyan hősök írták a történelmünket, akik méltók arra, hogy megemlékezzünk róluk - fogalmazott az ezredes. - A hősiesség példát jelent - olyan példát, amely kihat a jelenkorra, a jövőre és a múltra is. Hiszen a múltból példát meríthetünk ahhoz, hogy a jelen kihívásait megválaszolhassuk - fogalmazott, majd kitért a gorodoki ütközetre is: - Hogy miért vágott neki egy hadosztály csodálatos alakzatban a géppuska sortűznek? Azért, mert nem azt nézték, hogy ki van előttük, hanem hogy ki van mögöttük. A hazáért hozott áldozatuk mindig példa kell hogy legyen - hangsúlyozta Ádám Barnabás. A jubileumi rendezvénysorozatra a Lovasiskolában tartott kötetlen hangulatú ünnepséggel tette fel a koronát a 25 éves Pápai Huszár Egyesület.
Vágtató huszárok, dörgő ágyúk és rohamozó honvédek
2017. szeptember 26-án, szombaton a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete már a 20. alkalommal emlékezett a pákozd-sukorói csata évfordulójára a helyszínen, ezen belül nyolcadszor modellezték le, hogyan állhattak egymással szemben az ellenséges alakulatok, milyen egyenruhában harcoltak a magyar és osztrák katonák, honnan indulhattak a lovashuszárok.
Idén hét oktatási intézmény iskolásai közreműködtek ebben, s persze a hagyományőrző huszároknak is nagy szerep jutott. Pergett a dob, dörgött az ágyú, s ha a kiskorú „katonák” az igaziakhoz képest sokkal mosolygósabban rohamozták is az ellenséget, a nézőknek volt alkalmuk kicsit belehelyezkedni a 169. évvel ezelőtti eseményekbe. Összesen 169 diák mint fiatal nemzetőr és a résztvevő hagyományőrző egyesületek alkották a csata szereplőit, a nézőközönségnek pedig – kommentátorként – Hermann Róbert, a Hadtörténeti Múzeum parancsnokhelyettese közvetítette, ki támad, s ki vonul vissza éppen. Jövőre még nagyobb résztvevőlétszámmal tervezik a jeles történelmi eseményt. A VIII. Honvédfesztivál reggel térzenével kezdődött, majd az ünnepélyes megnyitót Sulyok János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára mondta. Hallhattuk: fontos, hogy léteznek olyan közösségek, amelyek elkötelezetten ápolják a magyar katonai hagyományokat. Elhangzott: Székesfehérvár fejlesztési tervével összhangban cél, hogy a Nemzeti Emlékhely tovább fejlődjön, mind az infrastruktúra, mind a rendezvények tekintetében. Sulyok János és Szabó István vezérőrnagy megkoszorúzták a Szabadságharc emlékművét. Utána a Magyar Királyi Kardforgatók rendje kardját suhintotta, megcsodálhattuk az I. András Király Lovagrend, a Magyar Királyi 106. Önálló Honvéd Tüzérüteg, a Magyar Királyi Szent István 3. honvéd gyalogezred, az MN MH Ejtőernyős Felderítő Katonai Hagyományőrző Baráti Kör bemutatóját. Délre az addig jó idő fokozatosan romlott, a Military Girls még befejezhette műsorát, de Matus Mihály tárogatóművész már nem, elmosta az eső. Ő a sátorban ebédelőknek fújta… Napközben a Bella Italia Múzeum és Bödő Viktória fotóművész kiállítása is látnivalót jelentett. Délután a komor, de esőtlen ég alatt lezajlott az imitált csata. Este a Sukorói Református Templomban megemlékeztek a Sukorói Haditanács 169. évfordulójáról, ökomenikus imát mondtak a szabadságharc hőseiért. A Honvéd Férfikar műsora tette felejthetetlenné az estét, Kodály és Erkel dalaival. A többi között Bánk bán áriája kórusi átiratának csodáját is fokozták, a Háry János daljáték Toborzó kórusra írt művével. A héten folytatódik az ünnepi sorozat, minden napra jut rendezvény, közülük is kiemelkedik csütörtökön Székesfehérváron a Hazafiság iskolája pedagógiai konferencia, s a pénteki Összhaderőnemi nap, amelynek során felavatják Miska huszár szobrát, Magyarország legnagyobb katonaszobrát, Pákozd határában.
Muhr Ottmárra és a limanovai csata hőseire emlékeztek
2017. december 10-én, vasárnap a limanowai csata hőseinek bátor helytállására, példamutató bajtársiasságra emlékeztünk Sopronban. A program délelőtt 10 órakor a Domonkos templomban ünnepi szentmisével vette kezdetét, majd több hagyományőrző egyesület részvétele mellett folytatódott a Deák téren, a Limanowa emléktáblánál, illetve Muhr Ottmár szobránál.
Az emlékezés és a tiszteletadás gondolatait a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat nevében Ivanics Ferenc mondta el, majd Hegedüs Elemér nyugállományú honvéd alezredes, hadtörténész emlékeztette a hősies múltra a megjelenteket. Muhr Ottmár huszár ezredesnek, a 9. Nádasdy-huszárezred parancsnokának, a limanovai csata hősi halottjának unokája, Muhr Albert a családja nevében köszönetét fejezte ki, hogy ilyen méltósággal és tisztelettel emlékeznek nagyapjára és a limanowai hősökre, akik önfeláldozó küzdelemben akadályozták meg az orosz alakulatok áttörését a magyar királyság területére. A megemlékező gondolatok után a Limanowa emléktáblánál és Muhr Ottmár szobránál tiszteletadás és főhajtás mellett a tisztelet koszorúit helyezték el a megjelentek, majd katonai díszsortűzzel és díszmenettel zárult a Deák téri program.
